Komolyan mondom, nem értem. Nem értem a pasikat.
Tökéletes pasi ugyebár eltűnt. Szőrén szálán. Egyszer csak nem üzent többet. Utolsó SMS váltásunk arról szólt, hogy ő milyen jól érezte magát nálam, milyen jót beszélgettünk, legközelebb ő lesz a vendéglátó, találjam ki, hogy mit ennék, ő megfőzi nekem, csak tűzzek ki egy időpontot. Írtam neki, hogy hagyományos konyhára vágyom, semmi trendi kajára, leginkább tarhonyás husira. Közölte, hogy van egy 4kg-os balatoni fogas a hűtőjében, azt is szívesen megcsinálja, ha szeretem a halat. Imádom, benne vagyok, tűzzön ki ő időpontot, én majd alkalmazkodom, elvégre az ő munkabeosztása változik napról napra. Rendben, majd jelentkezik.
Na itt szakadt meg a levelezés. Soha többé egy mukkot nem üzent. Hívott ugyan munkaügyben, udvariasan megkérdezte, hogy hogy vagyok, de ennyi. Én nem firtattam, hogy mi történt. Rájöttem magamtól is. Segítség nélkül. Elegánsan lekoptatott.
Erre ma ír egy üzenetet, hogy mi van velem, hogy vagyok? Wattafak???? Írtam, hogy jól, minden rendben velem stb., ő hogy van. Ő is jól. Hát akkor, boldog ünnepeket. Nekem is.
Méghogy a nőket nem lehet érteni. Ha én írok egy SMS-t, akkor annak célja van. Csak úgy a levegőbe nem lófaszoskodom, mert annak aztán mi értelme? Főleg azok után, hogy jó időre eltűnök, majd jövök egy ilyen semmitmondó SMS-sel???
Ehh, sosem fogom megérteni a pasikat.