Elképesztő, hogy hány nő indul neki reggel a világnak egyetlen egy csepp önkritika nélkül.
Bizonyos kor és/vagy testsúly felett ugyanis _kötelező_ a melltartó és _tilos_ a miniszoknya ill. rövidnadrág.
És igen, sajnos nagyon sok nő küzd - annak ellenére, hogy vékony - a narancsbőrrel. Ez esetben is _tilos_ a rövid szoknya/nadrág.
Papucs ill. szandál viselése esetén pedig _kötelező_ a pedikűr. Mióta jó idő van, megpróbálok nem lenézni az emberek lábára, nehogy elhányjam magam.
Ma reggel láttam egy látszatra csinos nőt, így végignéztem rajta, aztán megakadt a szemem a gyönyörű tűsarkú cipőjén, ami legalább egy számmal nagyobb volt, mint a lába, a sarkánál volt még vagy egy ujjnyi rés, csak úgy klaffogott benne. Máris lerombolta az összhatást. Aztán láttam túlsúlyos nőt miniben, idősebb, kb. ötvenes nőt melltartó nélkül, fiatal vékony huszonévest irdatlan narancsbőrös combokkal miniben. Nem szép látvány. Persze, értem én, teszenk rá magasról, ők bizonyára ettől még jól érzik magukat és nem foglalkoznak a külsőségekkel. Tudom, nekem kell toleránsabbnak lennem és elfogadnom, hogy ilyen - szerintem igénytelen - emberek is vannak. Elfogadom, de ettől még elborzadok és szomorú vagyok, mert kis odafigyeléssel lehet a túlsúlyos is csinos, az idős is szép, ápolt.
