Egyre többször tapasztalom, hogy az emberek gyávák és nem ismerik be, ha hibáztak. Nyilván baromi nehéz nagy plénum előtt beismerni, de még maguknak sem vallják be, sőt szentül hiszik, hogy mindent jól csináltak, tévedhetetlenek (lásd Elanor posztját néhány napja).
Nem ismerik be, hogy változnak a dolgok, úgy állítják be, mintha mi sem történt volna, nekik a változáshoz - ami tagadhatatlanul, tényekkel alátámasztva, bekövetkezett - semmi közük. Ők nem hibásak, mindig a másik fél a hunyó. A változás mindig rajtuk kívül álló okból történik, ők nem is értik, hogy mijafasz van, hogy jutottunk idáig.
Nem tudom, hogy nekem személy szerint miért olyan fontos, hogy halljam, hogy kimondassam velük, hogy igenis van közük hozzá, épp olyan hibásak, mint én.
