Azt hiszem, sőt egészen biztos, hogy kell egy tükör. Harmadik napja nem sikerül a ruha választás. Reggelente három-négyféle göncöt is felpróbálok, leveszem, visszaveszem, kombinálom majd hezitálok. És végül sikerül a legborzalmasabb összeállítást magamra kapnom a veszett nagy rohanásban. Persze mire ajtón kívülre kerülök, már tudom, hogy ezt elcsesztem. Mire beérek, piszok rosszul érzem magam a bőrömben. Akarom mondani a ruhámban.
Nincs mese, kell egy tükör. Olyan igazi, egészalakos.
